ÁÜF

1.1

A jelen üzleti feltételek a megbízó (a továbbiakban megbízó) és a személyügyi szolgáltató (a továbbiakban szolgáltató) között érvényesek.

Az alkalmazás helyén esetleg szükséges hatósági és más engedélyeket, valamint hozzájárulásokat, különös tekintettel a munkaidőről szóló törvény szerintiekre, a megbízó a munka felvétele előtt köteles bemutatni.

A megbízó biztosítja, hogy a kölcsönzésre az építőiparban vonatkozó korlátozások a munkaerő-kölcsönzésről szóló német törvény (AÜG) 1. b § szerint betartásra kerüljenek. Ezenfelül az építőipari vállalkozásokra vonatkozó rendelet rendelkezései irányadók.

A dolgozók harmadik személy részére történő kölcsönzése kizárva. Hivatkozunk az AÜG 1. § (1) bekezdés 3. mondatára.

2.1

A megbízó minden név szerint megnevezett időszakos munkavállaló esetében haladéktalanul ellenőrzi, hogy az AÜG 8. § (3) bekezdés értelmében nála, vagy kapcsolt vállalkozásnak minősülő konszernvállalatánál a kölcsönzés megkezdését megelőző 6 hónapban alkalmazásban állt-e (ún. forgóajtó-záradék). Ha az AÜG 8. § (3) bekezdésének feltételei fennállnak, a megbízó köteles a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. Ezekben az esetekben a megbízó a lényeges munkafeltételek vonatkozásában minden releváns információt, ide értve a hasonló törzsfoglalkoztatott munkavállalók bérét is, írásban rendelkezésre bocsát. Az AÜG 12. § (1) bekezdés 4. mondata és az AÜG 8. § irányadó. Ezen írásos dokumentáció alapján történik meg a mindenkori óradíj elszámolási kulcs megfelelő kiigazítása.

A megbízó minden név szerint megnevezett időszakos munkavállaló esetében haladéktalanul megvizsgálja, hogy az AÜG 8. § (4) bekezdés 4. mondatában foglalt határidőn (3 hónap és egy nap) belül korábban más kölcsönbe adó nem adta-e részére kölcsön a munkavállalót. Ha ez az eset áll fenn, a megbízó haladéktalanul értesíti a szolgáltatót. Amennyiben az ezután meghatározott kölcsönzési időtartamból összességében az AÜG 8. § (4) bekezdés szerinti egyenlő elbánás kötelezettsége következik, a megbízó köteles a szolgáltatót haladéktalanul tájékoztatni. Ezekben az esetekben a megbízó a lényeges munkafeltételek vonatkozásában minden releváns információt, ide értve a hasonló törzsfoglalkoztatott munkavállalók bérét is, írásban rendelkezésre bocsát. Az AÜG 12. § (1) bekezdés 4. mondata és az AÜG 8. § irányadó. Ezen írásos dokumentáció alapján történik meg a mindenkori óradíj elszámolási kulcs megfelelő kiigazítása.

Az AÜG 1. § 1b bekezdés szerinti maximális kölcsönzési idő betartása érdekében a megbízó haladéktalanul megvizsgálja, hogy az AÜG 1. § (4) bekezdés 2. mondatában foglalt határidőn (3 hónap és egy nap) belül korábban más kölcsönbe adó nem kölcsönözte-e neki a munkavállalót. Ha ez az eset áll fenn, a megbízó haladéktalanul értesíti a szolgáltatót. A megbízó szöveges formában haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatja továbbá a szolgáltatót a vállalatánál hatályos összes szabályozásról, amely 18 hónapon túli maximális kölcsönzési időt enged meg és releváns egy olyan üzemben, amelyben az időszakos munkavállaló a kölcsönzési szerződés alapján foglalkoztatható. A mindenkor hatályos maximális kölcsönzési idő betartását mindkét fél felügyeli. Ha a felek bármelyikének jogos kétsége merül fel a maximális kölcsönzési idő betartása vonatkozásában, jogában áll az adott időszakos munkavállaló foglalkoztatását azonnal beszüntetni. Amennyiben a maximális kölcsönzési időtartamot meghaladták, a felek kölcsönösen lemondanak kártérítési igényeik érvényesítéséről, amelyek ennek a határidőnek a megszegéséből adódnak.

Az elszámolás teljesítési igazolások alapján történik, amelyeket a dolgozók a megbízó meghatalmazottjának hetente, ill. a foglalkoztatás végén aláírásra bemutatnak.

A megbízó köteles azon jelenléti órákat – beleértve a várakozási és készenléti időket is – aláírásával igazolni, amelyekben a szolgáltató dolgozói rendelkezésére álltak. A szünetek idejét külön kell kimutatni. Amennyiben az óraigazolásokat a foglalkoztatás helyén a megbízó egyetlen meghatalmazottjának sem lehetséges aláírásra bemutatni, abban az esetben a dolgozók jogosultak helyette az igazolásra. (A megbízó figyelmét felhívjuk az AÜG 17c § (1) bekezdésére.)

A számlázás hetente történik az igazolt jelenléti órák alapján – szünetek nélkül. A számlázás alapja a megállapodás szerinti óradíj. Az ár a pótlékok és a törvényben megszabott általános forgalmi adó nélkül értendő. Ha a szerződésben rögzítésre került, munkanaponként a megállapított kiküldetési pénz és utazási hozzájárulás is felszámításra kerül.

Az óradíjakra a következő pótlékokat kell felszámítani:

a) A túlóra pótlékok azon órákra kerülnek felszámításra, melyek meghaladják a heti 40 órát.
b) a 41. órától a 45. óráig 25%
c) a 46. órától 50%
d) szombati pótlék 1. + 2. óra 25%
e) a 3. órától 50%
f) váltott műszak 15%
g) éjszakai munka (22.00 órától 6.00 óráig) 25%
h) vasárnapi munkaórák 100%
i) ünnepnapi munkavégzés 150%

Amennyiben az óradíjak – különösen szakmai pótlékok miatt – emelkednek, úgy a megemelt óradíjak képezik a fenti pótlékok alapját. Ez megfelelően érvényes az óradíjak csökkenésére is. Amennyiben a kölcsönzött időszakos munkavállalóra az egyenlő bánásmód elve alkalmazható az AÜG 8.§ szerint, úgy az időszakos munkavállalónak ténylegesen fizetendő pótlékokat a megbízó által fizetendő elszámolási kulcsra megfelelően alkalmazni kell.

Az elszámolások kifizetése a számla beérkezését követő 7 napon belül levonások nélkül esedékes. Fizetési késedelem esetén a német polgári törvénykönyv (BGB) 286─288. § törvényi szabályozásai alkalmazandók.

Amennyiben a megbízó fizetési késedelembe esik, a szolgáltató jogosult az üzleti kapcsolatból eredő szerződéses szolgáltatásokat visszatartani.

A szolgáltató által kiállított számlákkal szemben emelt kifogásokat az érintett számla kézbesítését követő egy héten belül írásban kell érvényesíteni a szolgáltatóval szemben az ellenőrizhető okok megjelölése mellett. Ezen határidő elteltét követően a megbízó kifejezetten lemond minden kifogásról az elszámolt órák helyessége vonatkozásában.

Törvényi gondoskodási kötelezettsége keretében a megbízó megfelelő megelőző intézkedéseket fog tenni, melyek a dolgozót foglalkoztatása vonatkozásában megóvják a faji vagy etnikai származási, nemi, vallási vagy világnézeti okok, fogyatékosság, kor vagy szexuális identitás miatti hátrányos megkülönböztetéstől.

A szolgáltató részére bármikor hozzáférést kell biztosítani dolgozói tevékenységi területéhez.

A kölcsönzött dolgozó bizalmi, valamint pénzhez és értéktárgyakhoz való hozzáféréssel járó munkakörben történő foglalkoztatásánál előzetesen külön írásos megállapodást kell kötni. Ezen kifejezett írásos megállapodás nélkül a dolgozót nem szabad megbízni pénz és más fizetőeszközök szállításával, kezelésével vagy beszedésével. A megbízó által a kölcsönzött dolgozó felé teljesített kifizetések a megbízó saját kockázatára történnek és nem számolhatók fel a szolgáltatónak.

A megbízó köteles a szolgáltatót haladéktalanul – adott esetben telefonon is – értesíteni a foglalkoztató vállalatnál zajló vagy bekövetkező munkaharchoz kapcsolódó intézkedésekről. A szolgáltató számára a tarifaszerződés tiltja, hogy dolgozóit sztrájkoló üzemben foglalkoztassa. Ez olyan időszakos munkavállalókra is vonatkozik, akik a sztrájk megkezdése előtt dolgoztak az üzemben. A foglalkoztató üzemben zajló sztrájk esetére a felek megállapodnak, hogy a kölcsönzési kötelezettség és a térítésre való jogosultság az érintett időszakos munkavállalók vonatkozásában szünetel.

A megbízó köteles a szolgáltatót haladéktalanul tájékoztatni, ha az időszakos munkavállalóknak olyan juttatást ad, amely jövedelemadó vagy társadalombiztosítási szempontból relevanciával bír, különös tekintettel a természetbeni juttatásokra. Ebben az esetben a megbízó köteles továbbá a juttatások fajtáját és összegét a mindenkori időszakos munkavállaló vonatkozásában a juttatást követő hónap 3. munkanapjáig hiánytalanul közölni, hogy azt a szolgáltató a bérelszámolásnál figyelembe tudja venni.

A megbízó rendelkezésére bocsátott dolgozók a követelményprofilnak és a megbízó által leírt tevékenységnek megfelelően kerülnek kiválasztásra.

Ha kivételes esetben az derülne ki, hogy egy kölcsönzött dolgozó a kívánt munkákra nem alkalmas, úgy a megbízó a munka felvételét követő négy órán belül e munkaidő felszámítása nélkül kérheti az alkalmatlan dolgozó alkalmas személyre történő cseréjét.

A szolgáltató teljesítési kötelessége a kölcsönzési szerződésben név szerint megnevezett dolgozóra korlátozódik. Amennyiben ez a dolgozó akadályoztatva van a munkavégzésben, s ez nem a szolgáltatónak felróható okból következik be (pl. betegség vagy baleset miatt), abban az esetben a szolgáltató az akadályoztatás idejére mentesül a teljesítési kötelezettség alól.

Előre nem látható, elkerülhetetlen, és a szolgáltató hatáskörén kívül eső és neki nem felróható események, úgy mint vis maior, közlekedési zavarok, munkaharc (sztrájk vagy kizárás) mentesítik a szolgáltatót az esemény időtartamára a határidőhöz kötött szolgáltatási kötelezettségek alól.

Amennyiben az esemény hat hétnél tovább tart vagy a szolgáltató által nyújtandó szolgáltatás az esemény következtében lehetetlenné válik, úgy a megbízó és a szolgáltató is jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. Kártérítési kötelezettség ezekben az esetekben nem áll fenn.

A megbízó a dolgozót az alkalmazás ideje alatt a hozzárendelt munkahelyről kiutasíthatja és megfelelő helyettest kérhet, ha erre olyan ok áll fenn, amely a német polgári törvénykönyv (BGB) 626. § (1) bekezdése szerint a munkáltatót rendkívüli felmondásra jogosítaná fel.

Amennyiben a kölcsönzés már megállapodásba foglalt kezdetét megelőzően a szolgáltató által bemutatott időszakos munkavállaló vagy jelölt, aki pályázói státusszal rendelkezik, valamint a megbízó között szolgálati vagy munkaviszony jön létre, úgy a személyügyi szolgáltató a megbízóval szemben közvetítési díjra jogosult, melynek mértéke a megbízó és a pályázó megállapodása szerinti adóköteles bruttó jövedelem 16%-a plusz a mindenkor hatályos forgalmi adónak felel meg.

A közvetítési díjat akkor is meg kell fizetni, ha a 8.1 pont értelmében vett szerződéses jogviszony az időszakos munkavállalóval a jelen kölcsönzés alapján, vagy az időszakos munkavállaló megbízó részére történő kölcsönzésének befejezését követő 6 hónapon belül jön létre. Ebben az esetben a közvetítési díj mértéke a megbízó és a pályázó megállapodása szerinti adóköteles bruttó jövedelem 16%-a plusz a mindenkor hatályos forgalmi adónak felel meg.

A közvetítési díj az időszakos munkavállaló kölcsönzésen alapuló foglalkoztatásának minden teljes hónapja után a 8.2 pontban írt számtani szorzat egytizenketted részével csökken.

A kölcsönzés 12 hónapját követően a közvetítési díj így nullára csökken.

A jogosultság a megbízó és az átvett időszakos munkavállaló, ill. jelölt között létrejövő szerződés megkötésével válik esedékessé, de lekésőbb azonban a megbízó üzemében való munkavégzés megkezdésével.

A kölcsönzést követő 6 hónapon belüli közvetítés esetén a megbízó mentesül a közvetítési díj megfizetése alól, ha igazolja és bizonyítja, hogy a korábbi kölcsönzés nem áll okozati összefüggésben az alkalmazással.

A 8.1–8.7 pontok megfelelően érvényesek a megbízónak a részvényekről szóló német törvény 15. § értelmében vett kapcsolt vállalatainál történő alkalmazás esetére, kivéve, ha a megbízó igazolni tudja, hogy a korábbi kölcsönzés nem áll oki kapcsolatban az alkalmazással.

A megbízó kötelezettséget vállal, hogy sem általában, sem harmadik személy részére nem adja tovább sem írásban, szóban, vagy más úton a szolgáltató által megküldött adatokat, különös tekintettel az árakra, ismeretekre vagy tapasztalatokra („INFORMÁCIÓKRA”). A szóban forgó kötelezettség nem vonatkozik azokra az INFORMÁCIÓKRA, amelyek igazolhatóan köztudomásúak vagy későbbi időpontban köztudomásúvá válnak anélkül, hogy a jelen kötelezettség megszegésre kerülnek, vagy amelyek a megbízó előtt az INFORMÁCIÓKHOZ való hozzájutás előtt vagy későbbi időpontban már ismertek voltak anélkül, hogy a jelen megállapodást megsértette volna.

A közölt INFORMÁCIÓK vonatkozásában minden jog (beleértve az ipari oltalmi és szerzői jogokat is) fenntartva. A közlés nem jogosítja fel a megbízót arra, hogy az INFORMÁCIÓKAT a megállapodástól eltérő célokra használja fel.

A titoktartás azokra az adatokra is vonatkozik, amelyek az adatvédelmi törvény hatálya alá tartoznak. A felek a mindenkori másik fél és dolgozóinak személyi vonatkozású adatait csak a szerződésben kikötött célokra dolgozzák és használják fel. A felek a személyi vonatkozású adatokat különösen illetéktelen hozzáférés ellen biztosítják, ezen felül ezeket az adatokat nem rögzítik, nem mentik el, nem sokszorosítják és más formában sem használják fel vagy hasznosítják, ill. a jogosult hozzájárulása nélkül harmadik személynek nem adják át.

A szolgáltató és a megbízó betartja a szövetségi adatvédelmi törvény mindenkor hatályos változatát.

A szolgáltató felelős a konkrét tevékenységre alkalmas és szakképzett időszakos munkavállaló szabályos kiválasztásáért valamint rendelkezésre bocsátásáért a megállapodás szerinti kölcsönzési időtartamra.

A szolgáltató nem felel az időszakos munkavállaló által végzett munkákért, mivel a kölcsönzött időszakos munkavállalók tevékenységüket kizárólag a megbízó utasításai szerint végzik. A szolgáltató különösen nem felel a kölcsönzött időszakos munkavállaló által nyújtott rossz teljesítményért vagy az okozott károkért. A kölcsönzött időszakos munkavállaló nem a szolgáltató teljesítési segédje, ügyleti segédje, vagy meghatalmazottja.

A kölcsönzött időszakos munkavállalók nem jogosultak a megbízó képviseletében pénz átvételére; a szolgáltató ezért nem felel olyan károkért, amelyek abból adódnak, hogy egy időszakos munkavállalót pénzügyek intézésével, pl. pénztárkezeléssel, pénz, valamint értékpapírok őrzésével és kezelésével, ill. hasonló ügyletekkel bíznak meg. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a fenti tevékenységek kifejezett tárgyát képezik a kölcsönzött időszakos munkavállalók kölcsönzési szerződésének.

A szolgáltató az élet, a testi épség vagy az egészség vétkes megsértéséért a törvényi előírásoknak megfelelően tartozik felelősséggel.

A szolgáltató a törvényi rendelkezések szerinti felelősséggel tartozik továbbá szándékosság vagy súlyos gondatlanság esetén, beleértve képviselője vagy teljesítési segédje szándékosságát vagy súlyos gondatlanságát. A szolgáltató felelőssége súlyos gondatlanság esetén az előre látható, jellemzően bekövetkező károkra korlátozódik.

A szolgáltató a törvényi rendelkezések szerint felel továbbá, amennyiben neki felróhatóan megsért egy lényeges szerződéses kötelezettséget. Ez abban az esetben áll fenn, ha a kötelességszegés olyan kötelességet érint, amely a szerződés szabályszerű teljesítésének előfeltétele és amelynek teljesítésében az ügyfél bízhat. Ebben az esetben a személyügyi szolgáltató felelőssége szintén az előre látható, jellemzően bekövetkező károkra korlátozódik.

Egyebekben a szolgáltató felelőssége – bármilyen jogcímen – kizárva. Ez különösen vonatkozik a szerződéskötéskori gondosság elmulasztásából, a szerződéses járulékos kötelezettségek megsértéséből és egyéb kötelességszegésből, tiltott cselekményből valamint egyéb bűncselekményből fakadó kártérítési igényekre valamint olyan károk utáni igényekre, amelyek kívül állnak a szerződés tárgyán, közvetett és következménykárokra, különös tekintettel a termeléskiesésre, az ügyfél adatvesztéseire, valamint elmaradt nyereség megtérítésére irányuló igényekre.

Amennyiben a felelősség a fenti rendelkezések szerint korlátozott, az a személyügyi szolgáltató törvényes képviselőjének, munkavállalójának és teljesítési segédjének személyes felelősségére is érvényes.

A kártérítési igényekre vonatkozó fenti 10.1–10.8 pont szerinti szabályozások a költségtérítési igényekre is érvényesek.

Amennyiben harmadik fél a jelen ÁÜF alapján kölcsönzött időszakos munkavállaló tevékenysége alapján érvényesít igényt, úgy a megbízó köteles a szolgáltatót és/vagy az időszakos munkavállalót mentesíteni ezen igények alól, ha és amennyiben azok felelőssége a jelen 10.1–10.9 pontokban írt szabályozások szerint kizárt.

Tarifaszerződéses rendelkezések (pl. szakmai pótlékokról szóló tarifaszerződések) alapján, vagy az AÜG 8. § (1)─(4) bekezdései szerint meghatározott esetekben a szolgáltató köteles az időszakos munkavállalót az érvényes lényeges munkafeltételek vagy a munkabér tekintetében teljesen vagy részben a megbízó hasonló munkavállalójával egyenlőnek tekinteni. Ezekben az esetekben a szolgáltató ezen munkafeltételek, vagy a munkabér megfelelő biztosítása vonatkozásában a megbízó tájékoztatására van utalva, vö. 2.1 és 2.3 pont, ill. a munkaerő-kölcsönzési szerződés 1. sz. melléklet. Amennyiben a megbízó ebben az összefüggésben hiányos, vagy hibás adatokat közöl, vagy nem teljes körűen, hibásan, vagy nem haladéktalanul tájékoztat a módosításokról, és ennek következtében a szolgáltató időszakos munkavállalói gazdasági hátrányt szenvednek, azt a szolgáltató megfelelő utólagos számításokkal és pótfizetésekkel fogja az érintett időszakos munkavállalókkal szemben korrigálni. A szolgáltató szabadon mérlegelheti, hogy időszakos munkavállalóival szemben jogvesztő határidőre kíván-e hivatkozni; e tekintetben nem vonatkozik rá a kárenyhítés kötelessége. Az így fizetendő bruttó összeg (bruttó bér munkaadói társadalombiztosítási járulék nélkül) a felek között kárnak minősül, amelyet a megbízó a szolgáltatónak megtéríteni köteles. Ezen felül a megbízó köteles a szolgáltatónak az erre a nem kalkulált költségre eső elmaradt nyereséget kártérítésként megtéríteni. Ezt az elmaradt nyereséget a felek egyetértésben a fent megjelölt bruttó bérösszeg 120%-ában (kalkulációs felár) állapítják meg. A megbízó jogosult igazolni, hogy a jelen kölcsönzési szerződésen alapuló kalkulációs felár alacsonyabb volt, ekkor az elmaradt nyereségre a megadott 120% helyett ez kerül alkalmazásra. A megbízó ezen felül felelősséggel tartozik a szolgáltatóval szemben a társadalombiztosító szervek és az adóigazgatás által támasztott igények vonatkozásában, amelyeket ezek a szolgáltatóval szemben a fent megnevezett felelősségi tényállások alapján a bruttó bérfizetésektől függetlenül érvényesítenek.

A 10.11 pont megfelelően alkalmazandó, ha a megbízó az időszakos munkavállalót olyan tevékenységekkel bízza meg, amelyek a munkavállalói kiküldetésekről szóló német törvény (AEntG) 8. § (3) bekezdése szerinti ágazati minimálbérre való jogosultságot alapoznak meg, holott az a munkaerő-kölcsönzésről szóló szerződésben kifejezetten kizárásra került.

Amennyiben a megbízó által a munkaerő-kölcsönzési szerződésben feltüntetett adatok a vonatkozó törvényerejű rendelet, ill. a munkavállalói kiküldetésekről szóló német törvény (AEntG) 8. § (3) bekezdése szerinti, általánosan kötelező érvényűnek nyilvánított tarifaszerződés tekintetében az időszakos munkavállalóra ténylegesen kiszabott tevékenységek valótlannak minősülnek, a 10.11 pont megfelelően alkalmazandó.